19. Gyilkos este

Az éjszakai műszak csendben telt. Éppen éjfél múlt két perccel, amikor a csipogómra néztem, amin egy cím jelent meg: Coral Nightclub West, 29th. Street.

Összeszedtem a cuccomat, felvettem egy kék farmert, egy fekete felsőt, és egy fekete cipőt, majd a helyszínre indultam ahol, már Juliett mosolygó arca fogadott:

- Szia.

- Szia. Mi a helyzet? – érdeklődtem a hulla fele menet.

- Nos, az áldozat Anna Stuart. A szemtanúk és Ryan szerint egy részeg fiatal lány találta meg. Ryan,és Adam még a szemtanúkkal beszélgetnek. – magyarázott. Időközben megérkeztünk a hullához. A lány fiatal volt alig húsz éves, mélyen kivágott felsőt viselt, amiből a dekoltázsa szinte már - már kiesett. Egy miniszoknya volt rajta egy legalább tíz cm-es cipővel. A látványa egy kicsit megérintett. A holttest egy akvárium mellett feküdt. Az épület tele volt akváriummal, halakkal, és tengeri dolgokkal.

- A halál okát most nem tudom megmondani. Kb. úgy 10 és 11 között állhatott be a halál. Külső sérüléseket nem látok.

- Szerintem idevonszolták. Nézd meg ezeket a nyomokat itt. – Juliett két párhuzamosan futó fekete cipőnyomra hívta fel a figyelmemet. Követtük a nyomokat, és egy szobában találtuk magunkat. Itt egy asztal körül puffok helyezkedtek el, közepükön egy asztallal. Az asztalon egy üveg feküdt, és a földön ruhadarabok, valamin italos üvegek.

- Na jó én rávetem magam az asztalra. – Juliett ahogy mondta úgy is tett. Az asztalon lévő üveget lefotózta, majd felvette, és beletette egy zacskóba. Én a ruhadarabokat szedtem össze, és raktam el zacskóba. Ebben a szobában is volt egy akvárium, voltak benne halak, sőt még a halaknak felállított korallzátonyok is. Ezeken csodálkoztam amikor Ryan, és Adam lépett be:

- Szia Angel. – köszöntek.

- Hello. Mi a helyzet? – kérdeztem.

- Nos, a tanúink nagyon nincsenek beszámítható állapotban. Mindenki ugyanazt mondja. Egyszer egy sikítást hallottak, és akkor vették észre, hogy Karin megtalálta a hullát, ezután minket hívtak. – tájékoztatott Adam.

- A tulaj még nem érkezett meg, de ahogy előkerül, a kezem közé veszem. – folytatta Ryan. Mosolyogtunk azon amit Ryan mondott.

- Ha most nem sértődtök, meg akkor megyek, és boncolok, várlak titeket. – köszöntem el, és elhajtottam a kocsival a központba. Juliett és Adam is ugyanezt tették pár perccel a távozásom után. Ryan maradt ott egyedül a tulajt kihallgatni:

- Uram az a helyiség, ami az egyik akvárium után van, az mire szolgál?

- Az egy privát helyiség. A pultostól kell elkérni a kulcsot bizonyos pénzösszeg fejében, majd innentől kezdve szabad a pálya.

- És mit takar, hogy szabad a pálya?

- Azt, hogy ott azt csinálnak, amit akarnak. – közölte szárazon.

- Azt esetleg nem tudja, hogy ki vette ki a szobát ma este utoljára? – tette fel következő kérdését.

- Nem, nem voltam ma ebben a nightclubban, tudja, van még ezen kívül négy és ott is kell tartani a frontot. – megvetően fogalmazott, mintha lenézné Ryant.

- Ismeri az áldozatot? – felmutatta a lányról készült fotót.

- Igen ő itt Anna Stuart. Egy törzsvendég, szinte mindig itt volt. A legjobb bulikat itt szervezte meg. Nézze nyomozó, megértem, ki akarják minél hamarabb deríteni Anna halálának okát, de az üzlet nem zárhat be. Meddig tart a nyomozás? És az sem tesz jót, hogy a rendőrök itt faggatóznak a vendégektől. Elviszik a forgalmat. – fel volt háborodva.

- Megértem nézze, magának ez a munkája nekünk meg ez. Ezért is kérem, ne akadályozzuk egymást a munkánk sikere érdekében. – mondta el Ryan, majd a kocsijába szállva, ő is elment.

A központba beérkezve átvettem a patológián használt ruhát majd a lány külső vizsgálatát kezdtem el. Ezután következett a boncolás.

- Szia. Hogy haladsz? – Ryan és Eddie jöttek.

- Sziasztok. – kivettem a fülhallgatót a fülemből, és folytattam:

- A halál oka még mindig ismeretlen. Nincs semmi olyan, külső, vagy belső sérülés, ami a halálát okozhatta volna. Alkohol volt a szervezetében, de ez sem elég ahhoz, hogy meghaljon. Találtam az ajkán valami idegen anyagot. Tessék. – Eddie kezébe nyújtottam. – A körmén a körömlakk felett van valami színezék, de nem tudom, hogy mi az. A toxikológiai jelentésre várok. – befejeztem.

- A szülei már azonosították? – tette fel Ryan a kérdést.

- Igen már voltak itt, de ami a legjobban meglepett, hogy nem igazán viselte meg őket a helyzet. – Ryan megrázta a vállát.

- Menjünk a laborba. – tanácsolta Eddie.

- Megyek, ha megtudok valamit, akkor majd szólok. – Ryan a nyomozóirodánál elvált, mi pedig a laborba mentünk.

- Mi van a bizonyítékokkal? – érdeklődtem.

- Nos, még egyelőre semmit nem tudok. A lányok a DNS-eket nézik, Adam meg az ujjlenyomatokkal foglalkozik.

- Akkor enyém lesz az idegen anyag az ajkáról. – léptünk be a szobába.

- Sziasztok. – köszöntünk.

- Hali. – jött a válasz a többiektől.

Mindannyian belemerültünk a munkába. Amit a portás megjelenése zavart meg.

- Bocsánat. Dr. Driscroll, egy percre, ha kérhetném. – kopogtatott az üvegajtón.

- Tessék!- odafordultam hozzá.

- Egy levelet kapott, és a futár azt mondta, hogy személyesen adjam át önnek. Mivel nem volt bent, ezért megkerestem magát, hogy szóljak. – kedves ember volt.

- Jó rendben van köszönöm szépen Jerry.

- Nincs mit Dr. nő. További jó munkát. – elment.

- Nos, ha megbocsátotok, akkor megyek és megnézem azt a levelet. – néztem a többiekre, akik bólintottak, és elmentem.

Amikor bementem az irodámba tényleg ott volt egy barna boríték. Felvettem, és a feladót néztem meg először, de nem volt rajta feladó. Arra gondoltam, hogy a folyamatban lévő ügyeim egyikéről lehet szó, de amikor kibontottam, és megláttam, hogy egy zárójelentés már egy kicsit féltem. Akkor meg csak rosszabbra fordult a helyzetem, amikor tovább olvasva megláttam Met Osborn nevét. Mivel orvos vagyok, tudom, hogy hol kell keresni a zárójelentésben a sok rizsát elhagyva a lényeget. – szakmai ártalom.

Megkerestem hát a diagnózis szót. Az elolvasott egy sor miatt remegni kezdtem, és elfogott az a maró érzés, amikor az történt. A gyomrom görcsben állt. Nem tudtam meg sem mozdulni.

A diagnózis ADIS tesztre pozitív lett. Egyszerűen lefagytam. Ezzel a levéllel az életemnek vége lett. Eddig sem volt a legjobb dolog, de most már feladni készültem. Lerogytam a székre, és sírtam, úgy két órán keresztül. Annyira volt erőm, hogy a lifthez menjek, és elmenjek a kocsimmal egy anonim ADIS tesztre. Azért ezt választottam, mert ez gyorsabban jön, meg mint amit Chaseék csináltak annak idején, és mindenek előtt titkos, csak egy címet kellett megadni a postázás miatt. !!! A liftből kiszállva megláttam Ryant a nyomozó irodában ültek és beszélgettek. Gyorsan lehajtottam a fejem, nehogy megismerjen, és a következő pillanatban, már hajtottam is a címre. Magamon kívül voltam, az úton is sírtam.

- Hali mindenkinek! – Ryan lépett be a laborba, egy aktával a kezében.

- Szia. – köszöntek a többiek is.

- Hogy álltok? – érdeklődött.

- Azt hiszem, nálam némi siker fénylik. – dicsekedett Adam. – Ez az a póló, amit abban a különszobában találtunk. És volt rajta izzadság folt is. Vettem belőle DNS mintát, és van egyezés az adatbázisban. Chris Sunny. Egyetemista, egyszer drogfogyasztáson kapták rajta, és örök életre beleírta magát a Codis szívébe. – mosolygott Adam.

- Hát ez remek. Én a nightclubbunknak néztem utána, és meglepő eredményekre tettem szert. Ebben a clubban már többször is voltak rejtélyes halálesetek. És a környékén is. De az orvos szakértői vizsgálat azt mondta ki, hogy súlyos alkoholfogyasztás, és ilyenek, ezért semmi nem terhelte azt a clubbot. Beszéltem a tulajjal ugyan, de ilyen dolgokat nem említett meg ezért behozatom kihallgatásra. – körbenézett keresett valakit. – Angel, hol van?

- Nem tudom már egy ideje elment. Jerry hozott fel neki valami személyes levelet vagy mit, és elment, de az óta nem láttam. – mondta Carla.

- Absorbée par la terre. – jegyezte meg halkan Juliett.

- Jó srácok előkerítem Angelt, beszélnétek ezzel a Chrissel? – kérte Ryan kifele menet.

- Aha, megyünk. – Adam Eddiere nézett, és elhagyták a labort.

Ryan Angel irodájában kezdte a keresést. Amikor nem találta ott távozása közben meglátott egy barna levelet. Kinyitotta és elolvasta. Ahogy meglátta, hogy Met AIDS-es tudta, hogy Angel emiatt nincs bent. Gondolkozni kezdett, és végső megoldásként bemérette, az egyik laborossal a telefonját Angelnek.  Megkapta a címet, és utána ment.

- Te kopogsz? – kérdezte Eddie amikor megérkeztek Chris címéhez.

- Miért én? – hitetlenkedett Adam.

- Mert telefonálnom kell. – mondta kifogását, de Adam nem igazán hitt neki. Azért becsengetett. Hallotta, hogy Eddie beszélget valakivel telefonon, majd amikor egy férfi jelent meg az ajtóban odament ő is.

- Jó reggelt az NYPD-től jöttünk. Chris Sunnyt keressük. – Adam beszélt.

- Hát ez nem igaz. – jegyezte meg a köntösben, és pizsamában álló férfi. – Ő a nevelt fiam, mit követett már el megint az a föld terhe? – idegesnek tűnt.

- Nézze Mr. Sunny. Egyelőre még nem gyanúsítjuk semmivel, csak megtaláltuk a DNS-ét egy szobában, abban a clubban, ahol tegnap este megöltek egy fiatal lányt.

- Nem az én fiam, már csak az kéne, nem is élne. Az édesanyját két évvel ezelőtt ismertem meg, akkor özvegy volt, és már akkor sem voltunk jóban. Az évek során csak rosszabbodott. Szólok neki. – a papucsa csattogását hallották Eddiék, majd kis idő múlva egy nyúzott fejű srác jelent meg alsógatyában.

- Mit akarnak? Embert reggel hét óra van. – morcos volt.

- Ismered ezt a lányt? – Adam felmutatta Anna képét.

- Nem, nem ismerem. – rázta a fejét, egy ásítás közben.

- Akkor máshogy kérdezem, hogy került oda a pólód ahol a lány holttesttét megtaláltuk?

- Nem is láttam még a lányt.

- Ne hazudj! Otthagytad a pólódat a clubban. Hol voltál este? – Adam kezdte elveszíteni a türelmét.

- Fúúú, jó tényleg ott voltunk a csajommal. De rosszul lett, és ezért eljöttünk, haza.

- És ezt miért nem tudtad elmondani faggatás nélkül? – kötött bele Eddie.

- Mert ha a csaj szülei megtudják, akkor végem, és neki is vége lesz. – válaszolt.

- Mit csináltatok bent a szobában?

- Amíg mi ott voltunk, csak beszélgettünk Annaval, meg a haverjaival, meg iszogattunk. Aztán, hogy Natalie rosszul lett eljöttünk, meg már amúgy is rám volt állva a csaj. Ezért is vette le a felsőmet. Hazajöttünk és ágyba bújtunk. – mesélte el a történteket.

- Ki tudja ezt tanúsítani?

- Ember!! A csajom? Nem elég bizonyíték, ott alszik bent a szobában meztelenül. – fölényeskedett.

- Na, ide figyelj, normális választ várok tőled, nem egy két hozzám vágott szót. Ha nem tudnád, van priuszod, és ez azt jelenti, hogy habár nem kell behódolnod, de azért egy emberi tiszteletet megkövetelek. – Adam leszidta, majd eljöttek.

- Idióta is hülyegyerek. Azt hiszi, hogy ő a világ ura, mert jó az ágyban, az ilyet megfojtanám, kis barom. – mérgelődött a kocsiban Adam.

- Jól vagy? Idegesnek tűnsz. – Eddie komolyan beszélt.

- Jól de most gondolj bele… milyen környezetben fog felnőni a gyerekem?

- Juliett??- Eddienek tágra nyílt a szeme.

- Dehogy is te bohóc, megbeszéltük, hogy majd ha meglesznek a megfelelő körülmények. De a jövőre értem.

- Adam nyugi, az még soká lesz. Egyébként Carlával mi is a karriert hoztuk előtérbe. – jegyezte meg, és az út további részében Carlára gondolt.

Folyt.köv.